A csalóka végeredmény középcsapatok eseménytelen erőlködésére utal, pedig szórakoztató történésekből nem volt hiány. Bresák Gyula ismét bizonyíthatta válogatott formáját, mert a védelem tagjai abban rivalizáltak, melyikük tudja hálóőrünket sutább passzal vagy botlásban elhervadó "csellel" váratlan próbatétel elé állítani (a szédült megoldásokban élenjáró Marton László még aznap pótvizsgázhatott a Curmiság színeiben). Nem állíthatjuk, hogy eközben a csatársor gyártotta volna a klub virtuális emlékkönyvébe illő pillanatokat, egyetlen gólunkhoz is szükség volt Loboda László és Peltzer Vilmos kiteljesedett barátságára: amikor előbbi középtávoli kapáslövésre lendítette a lábát, utóbbi automatikusan egy tisztességesen célt tévesztő röppályát valószínűsítve helyezkedett nyerő pozícióba. Az egyenlítést követően ellenőrzésünk alatt tartottuk az összecsapást, fokról fokra erősítve azt az érzést, hogy hamarosan betalálunk, de gólhelyzetben sem a pénzintézeti aranycipőre pályázó Horváth Tamás, sem sor(s)társai nem jártak eredménnyel. A pontvesztés gyötrelme egészen az öltözőig kísért minket, ahol a meleg víz hiánya már jobban fájt – és még ez sem volt elviselhetetlen bosszúság.
--
ATLANTIS – SENATORS 1-1 (1-1)
2012. szeptember 16.
V.: Exfocista
Szurkolóink: 0
ATLANTIS: Bresák – Nagy, Marton, Loboda, Balogh, Horváth T.
Cs.: Kelemen, Peltzer, Zámbó
G.: Peltzer
Gp.: Loboda
