Egy napi hatvanezerért bármit elrendező jótündér igazán megoldhatta volna, hogy októberben végződjön a futballősz, mert 2011-ben a Vezér FC elleni meccs volt csapatunk utolsó tartalmas fellépése. Az egy vereséggel és néhány döntetlennel álló fiatalok a tapogatózást mellőzve nyomultak, viszonylag gyorsan elvették szüzességünket, és szellemes támadójátékuk sötét erőszakot sejtetett. Ugyanakkor előnye is volt az egyoldalú játékképnek, mert alkalom hiányában nem kellett szellemi és fizikai energiát pazarolni a labda megjátszására, ennélfogva jobb híján a lelkes védekezést gyakoroltuk. Minden próbálkozásra önfeláldozóan lecsaptunk, alkalomadtán többen is (így kapott Marton László monoklit Loboda Lászlótól), ami fokozatosan frusztráltságba hajszolta az ellenséget; a sárgák egyre többet bakiztak és szidták a játékvezetőt – mulatságos volt az ismerős folyamatot outsiderként figyelni. Az elégedettségre okot adó végeredmény csalóka módon arra utal, hogy volt helyzetünk, jóllehet csak az ellenség kapusa ajándékozta meg – gyakorlatilag a saját gólvonalán – Horváth Tamást egy hazaadás hosszadalmas pátyolgatásával, illetve egy lehúzott beadás kipottyantásával.
| % | GY | D | V | |
| 35,0 | 3 | 1 | 6 | Balogh Attila |
| 35,0 | 3 | 1 | 6 | Kelemen István |
| 33,3 | 3 | 0 | 6 | Peltzer Vilmos |
| 31,8 | 3 | 1 | 7 | Bresák Gyula |
| 31,8 | 3 | 1 | 7 | Horváth Tamás |
| 31,8 | 3 | 1 | 7 | Marton László |
| 31,8 | 3 | 1 | 7 | ATLANTIS |
| 31,3 | 2 | 1 | 5 | Loboda László |
| 30,0 | 3 | 0 | 7 | Zámbó Balázs |
| 27,8 | 2 | 1 | 6 | Nagy Gábor |
