Atlantis FC

Az Atlantis FC hivatalos blog oldala

Friss topikok

Atlantis életképek - 10 éves csapatévforduló

HTML

Téli sátras bajnokság - az a fránya vonalas pálya - 2007.12.17.

2007.12.17. 09:08 | Atikoma | 1 komment

Megkezdődött a téli szezon, rövidebben a nappalok, sűrűsödnek a hétvégék (karácsonyi ajándékbeszerzés), lustul a szerző. Az első négy mérkőzés alapján a csapat nem rossz, de nem is jó. Egy szoros, sajnálatos módon elvesztett mérkőzés az El Nino ellen (leánykori nevén: Chevrolet Gyulai), két győzelem és egy X tegnap a papíron kötelezően hozandó NO CFC derbin.

A tegnapi nap bulletpontokban:
  • rekordlétszámú Antarktisz szurkolóbrigád (Laci bácsi, Mr. Peltzer és a futballistából lecsúszott edző, azaz jómagam)
  • kedves feleségem megfizethetetlen mézeskalácsa (persze volt ötlet mit kérjünk érte)
  • két óriási kapufás gól (az első a második percben érkezett egy gyilkos löket formájában a mi kapunkba, itt azzal nyugtattuk magunkat, hogy ez a fiú életben most először és utoljára találta így el a golót)
  • agyament emelgetés ún. "tollaslabdázás" (ez már szinte védjegye az Antarktisz hátsó sorának)
  • póluscserés Mágnes (Mr. Ferencs)
  • egy gyönyörű, ziccerig végigjátszott ügyes támadás, okos góllal (ezt kivételesen mi rúgtuk)
  • egy ostoba, emberelőnyös helyzetben bekapott gól
  • hajtós első, leeresztett második félidő, irányító nélkül bizonytalan játékú Atlantis
23-án utolsó 2007-es mérkőzés, jelenleg 5-6. helyen állunk a tabellán, ennél többre számítottunk...

A bejegyzés trackback címe:

https://atlantis.blog.hu/api/trackback/id/tr96266579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ede [Atlantis] 2007.12.23. 09:49:52

egy "régi típusú" tudósítással köszöntöm a blog olvasóit, ami nem jelenti azt, hogy ezentúl minden meccsről írok...

Atlantis - No-C FC 2-2

Félédes mézes

Mielőtt a cím jelzőjéből félreértés kerekednék, szögezzük le, a körítéssel nem volt semmi baj: nem volt szükség komolyabb erőszakra a Balogh-Matus-kalácsok kiporciózásához, a Marton László-Peltzer Vilmos tandem pedig valódi Adjegyszázást-korabeli légkört teremtett a nézőtéren. Miközben a pálya szélén lakberendezési tárgyú ügyletek színesítették a nevezési díj első részletének kumulálódását (Loboda László eminens újoncként fizetett, ám ismét megtapasztalhattuk, hogy bár az alapító atya már londoni székhellyel felügyeli a világpiacot, távollétében is akadnak hű követői a just-in-time rendszerű készpénzkészlet-minimalizáló Varsányi-iskolának), a melegítőfelületen Máté Ferenc az ellenfél (szándékosan nem ellenség, lásd mindjárt) egyik játékosával passzolgatott-ívelgetett – nyilván kölcsönös önbizalom-erősítési ambícióval. Az egyébként morálisan vállalhatatlan manővert egyedül az mentheti, hogy az európai embert számos kellemesebb elfoglaltsággal kecsegtető vasárnap esti 21:45-ös időpontban a szezon alighanem egyetlen barátságos találkozója várt ránk, amelyet a No-C FC rendszerinti korrektsége, illetve részünkről a „még nekünk sincs szívünk összeakaszkodni a tisztességes középcsapatként ellenünk négymérkőzéses (160 játékperces!) rúgott gól nélküli vereségsorozatot jegyző kékekkel”-attitűd indokolt. Ehhez képest nem cserélt gazdát négyszer a játékszer, amikor a nócések egyike a felezővonalon éppen túljutva úgy rúgta ki kapufával együtt a bal felsőt, ahogyan feltehetően a következő 160 évben egyszer sem fogja. Felállt védelem elleni támadópotenciálunk alapján könnyen végzetes lehetett volna, hogy a szezonban először mi kaptuk az első gólt, de leráztuk a sokkot, mint Nagy Gábor a fejjel hárított közeli bomba emlékét, és többé-kevésbé helyreállt játékkal összejött egy szögletből pattintott kapufa, illetve néhány utolsó passzba fojtott vagy laposan a kapusba törölt támadás, a fordulás után pedig sikerült összegürizni a fordítást. Előbb egy szokatlanul higgadtan végigpasszolt akció végén a legutóbb tavasszal eredményes Horváth Zsolt lőtt élesen a rövidbe, majd Horváth Tamás jobbal távolról billentette helyre a kapufás bombagólok egyenlegét. Még volt idő másfél meccslabda elpuskázására (a kiugró Horváth Balázs a kapust találta el, Máté Ferenc földközeli mágneskedése pedig nem csorgott el a gólvonalig), aztán játékvezetőnk (akire immár öt meccse nem lehet érdemleges panaszunk) egy összecsapásnál az ellen törlesztését kiállítással ismerte el, az emberelőny végzetes zavarodottságában pedig eltűnt két pont, amelyeket biztosan könnyebb lett volna megóvni, mint a jövő vasárnapi karácsonyi évzáró fellépésen pótolni.

Atlantis - No-C FC 2-2 (0-1)
2007. december 16.
ATLANTIS: Bresák - Horváth Zs., Kelemen, Loboda, Máté, Horváth T.
Cs.: Horváth B., Nagy G.
Gól: Horváth Zs., Horváth T.
süti beállítások módosítása